Douglas Penick: LÁTOMÁSOK AZ EMLÉKEZET HATÁRÁN
Douglas Penick
LÁTOMÁSOK AZ EMLÉKEZET HATÁRÁN:
MINYÓ SZERT KÁROLY MŰVÉSZETE
∗ „Egy másik természet tárul fel a fényképezőgépnek, mint a szemnek,
más abban az értelemben, hogy az emberi tudat helyett, a tudatalattit bírja szóra.”
Szóval látok valakit, aki gyanakvóan, óvatosan él a félhomályban, valakit, aki valami megközelíthetetlent figyel – valamit vagy talán valakit, ami vagy aki után vágyakozott, valamit vagy valakit, amitől vagy akitől félt, vagy egy jelenetet, amiből esetlegesen valamilyen haszna származhat, ha tudomása van róla. A távcső egy állványon van, szóval nem valamilyen pillanatnyi szeszélyről, kukkolásról van szó, hanem inkább egy állapotról: érezzük, hogy a bujkálás, a félhomály, a távolság az ember és a között, amit megfigyel, és a kissé kicsavart testtartás összetartoznak. Az embernek olyan érzése van, hogy a férfi voyeurizmusa legalább annyira a folytonos történelmi szituáció eredménye, mint bármilyen személyes motívumé.
A kép, ‒ Minyó sok más művéhez hasonlóan ‒ törékenynek tűnik, ahogy elhalványul az expozíció fényében, a körülötte lévő halvány formák és suhanó árnyékok mozognak – mi felé? Valamiféle felejtés felé?
Minyó, Pascal Quignard sejtelmes hangulatú megjegyzését idézi: „Mi adja nekünk leginkább a szabadság érzését? Ha elfeledkezünk arról, hogy figyelnek minket.”
Minyó képei fotó-átiratok. Festményei, képei nem a természetes fény világának lakói: újra megjelennek, különféle forrásokból vetülnek ki. Ezek már nem műtermi fények vagy a napfény a szabadban, melyben az emberek élnek. Minyó művészetében a képek kifakulnak a fizikai világ fényéből. Finomabbnak, kevésbé éles fénynek tűnnek, olyan fénynek, melynek homályos az eredete és, mely mindent átható és obskúrus, mint az emlékezet. Ez a fény nem azért születik, hogy megvilágítsa, hanem, hogy megtalálja az utat, akárcsak a kerékpár villódzó fénye. A képek, ‒ egy ember távcsővel, egy bicikli a fal mellett, egy nő a lépcsőn, egy félig nyitott ajtó, egy terített asztal, korcsolyázó gyerekek ‒, most egy mulandó élet képeit elevenítik meg.
A különböző fények nyomában születő átalakulások, egy másik, egy idegen időben lakó embereket, dolgokat elevenítenek meg. Minyó művei így azoknak a finom, belső átalakulásoknak a tükörképei, melyeken Magyarország keresztül ment fordulatos történelme során: nehézségek, mítoszok, találmányok, keserűség, árulás, oly gyakran változó, elsöpört és újraformálódott politikai helyzetek. Képein keresztül egy pesti vándor szemével láthatunk, aki képes rá, hogy felnézzem, hogy meglássa a sápadt esti ég alatt lakozó világ sokféleségét, ismeretlen isteneket, hősöket, csábítókat, művészeket, szónokokat, gyermekeket. Őket is, akárcsak Minyó gyermekeit, ‒ a bicikliket, a székeket, a táncoló férfiakat és nőket, a kapualjakat, a lépcsőket és az árnyékokat ‒, az ok és az okozat hálójából kimetszve, saját történetüktől elszigetelten látjuk. Ő pontosan abban a pillanatban ábrázolja őket, mikor megszűnnek alanyok, tárgyak lenni és örökké emlékké válnak.
(Fordította: Konkoly Ágnes)
∗ Walter Benjamin: A Small History of Photography. (Ford. Kingsley Shorter), ONE WAY STREET- Verso Editions, 1979., 243 p.
Pascal Quignard: The Silent Crossing, (Ford. Chris Turner), Seagull Books, 2013., 131 p.
Douglas Penick
Douglas Penick a New York-i Museum of Modern Art, és az Institute for Architecture and Urban Studies tudományos munkatársa volt. Szerzője a Tibeti Hallottaskönyvről szóló, kanadai NFB sorozatoknak (Leonard Cohen narrációjával) és két opera librettónak, a Gesar királynak (Sony CD w/ Ma, Serkin, Ax, stb.) és az Ashoka álmának (Santa Fe Opera), Peter Lieberson-nal közösen. Ösztöndíjat kapott a Witter Bynner Foundation for Poetry-től, a Graham Foundation-tól és a Dru Heinz Foundation-tól, a New York Philharmonic megbízásához. A Gesar eposz három, könyv hosszúságú epizódja mellett, több rövidebb darabot is publikáltak az Egyesület Államokban, Kanadában, Malajziában, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Csehországban, Németországban és Ausztráliában (Cahiers de L'Herne, Parabola, Bombay Gin, Agni, Hyperallergic, Descant, BODY, Tricycle, Regnum Sacrum). Az északi csillag utazása című, a Ming-dinasztia harmadik császáráról szóló regénye tavaly jelent meg, a Publerati gondozásában. Az álmodók és árnyékaik című, a spirituális útkeresőkről és szövevényes vágyaikról szóló regénye a nyár elején jelent meg.
Douglas Penick Website
Az eredeti angol nyelvű publikáció!
